Adolph Zukor

Zukor Adolf, a későbbi filmmogul az egykori Zemplén vármegyei Ricsén született egy szegény zsidó családban. Magyarország egyik legelmaradottabb régiójából indult, s gyakorlatilag onnan hódította meg Hollywoodot. Édesapja, Cukor Jákob szatócsbolt tulajdonos volt, ám korán meghalt – a kis Adolf egyéves volt, amikor elveszítette őt, s hétéves, amikor az édesanyja, Liebermann Hanna is eltávozott.

Adolf és testvére, Artúr, nagybátyjukhoz, Liebermann Kálmánhoz költöztek Mátészalkára.

Mivel Liebermann rabbi volt, azt remélte, unokaöccsei is a példáját követik majd. Artúr végül valóban rabbi lett Németországban, Adolf viszont a család barátjának, Blau Hermannak egyik üzletébe ment dolgozni Abaújszántóra.

Zukor tizenhat évesen döntötte el, hogy kivándorol az Egyesült Államokba. Rabbi testvére segítségével, az árvasági pénzét kikérve, azt dollárba átváltva indult útnak. 1891. március 1-jén hajózott ki Hamburgból és március 16-án érkezett meg New Yorkba, immáron Adolf Zuckery néven. 1891-ben ő is, mint a legtöbb bevándorló, szerényen kezdte. Miután partra szállt, egy kárpitosműhelyben kezdett el dolgozni kétdolláros fizetésért. Egy barátja aztán egy szőrmekereskedőnél szerzett neki gyakornoki állást, ahol már négy dollárt keresett. Nem sokkal később, húsz évesen Zukor már elismert szőrmeruha tervező volt. Az 1893-as chicagói Kolumbiai Kiállítás középnyugatra vonzotta, ahol önálló, saját szőrmeüzletbe kezdett. Zukor harmincéves korára már jómódú fiatalembernek számított, kitűnő jövedelemmel és kényelmes lakással a 111. utca és a Hetedik sugárút sarkán, New York előkelő német-zsidó negyedében.

Zukor felesége, Kaufmann Lottie, szintén magyar származású volt, Erdőbényéről származott.  Zukor életrajzi könyvében mesél arról, hogy ha ideges lett, az egyetlen dolog, ami igazán megnyugtatta, az volt, hogy a felesége magyaros ételeket főzött neki. 

A Hetedik sugárút New Yorkban (forrás: Wikipedia)

 Nézz előre egy kicsit és kockáztass sokat!

– ez volt Zukor ars poeticája.

Egy igazi self-made man volt. Folyamatosan tanult, mellette pedig iszonyatosan jó vállalkozási érzéke volt, mindig meglátta a lehetőségeket és a hátrányait is próbálta előnyére kovácsolni. Az ő története azért zseniális, mert nem rendszereket követett, hanem struktúrákat hozott létre. Nem minták után futott, hanem amit elkezdett csinálni, azt kezdték mintaként követni mások. Szőrmekereskedőként kezdte, Chicagóban kifejezetten nagy vállalkozást épített ebben az ágazatban, melynek nyereségéből – nagybátyja megkeresésére – elkezdett befektetni az Amerikában akkor népszerűvé váló nickelodeon bizniszbe, ami annyit takart, hogy öt centért ötperces kis mozgókép-etűdöket nézhettek meg az emberek.  Az emberek imádták a mozgóképet, mert nagyol olcsó és széleskörű szórakozást tudott nyújtani bevándorlók millióinak, akik ekkortájt érkeztek meg, s keresgélték a lehetőségeiket az Újvilágban. Zukor 1904-ben betársult egy olyan cégbe, amely háromperces mozialkotásokat kínált egy penny bedobása fejében. Marcus Loew-vel, a későbbi mozimogullal, a Metro-Goldwyn-Mayer alapítójával szövetkezve hálózatot épített ki, és arra törekedett, hogy az új találmány iránti érdeklődést maximálisan kielégítse. Zukor tehát hamar az USA egyik legnagyobb nickel-tulajdonosává.

Ahhoz, hogy a film kulturális tényezővé vált, az kellett, hogy az attrakció mozijából, a látványból,  eljussanak addig a felismerésig, hogy ezzel bizony történeteket lehet mesélni, emóciót lehet kiváltani; tehát, hogy a mozgókép nem csupán egy cirkuszi látványosság, hanem bizony egy komoly elbeszélési mód is. Ennek felismerésében pedig úttörő volt Zukor.  Belefektetett egy filmbe: ez volt az »Erzsébet királyné«,és 1912-ben megszervezte az Egyesült Államok történetének első egész estés mozi vetítését.

  Zukor  valósította meg Hollywoodban a globális filmipart. Híres színészek híres darabokban – ez volt a szemlélet, s ezzel gyakorlatilag megszületett az a sztárrendszer, ami mind a mai napig a hollywoodi filmek alapja: sztárokkal adják el a filmet.  Az önéletrajzában írja Zukor, hogy amikor felépítette a Paramount Buildinget – ami mind a mai napig ott van a Times Square-en, s akkoriban a New York legmagasabb épülete volt – hatalmas megnyitót tartottak, amelyen számos fontos személy jelen volt, de ő mindvégig csak arra gondolt, mi lehet most éppen szülőfalujában, Ricsén. Ez mozgatta őt, mindig is volt egy erős honvágya” – meséli Takó.

A Paramount nagyon gyorsan nőtt és terjeszkedett,  Zukor mozikat vásárolt, óriási hatalmú, befolyásos emberré vált a film világában.

 1964-ben a filmtörténelem egyik leghírhedtebb bukása azonban az egész akkori stúdiórendszert megbuktatta: ez volt A Római Birodalom bukása című film. 1966-ban a Paramount végül a Gulf and Western Industries nevű konszernbe olvadt, ahol Zukor tiszteletbeli elnök maradt.

Életművéért 1949-ben tiszteletbeli Oscar-díjat kapott, mint „az amerikai játékfilm atyja”.

Szintén az 1940-es évek végén – amikor a televízió kezdett teret hódítani Amerikában – Zukor kitalálta, hogy az új iparágat is az ellenőrzése alá kellene vonni, így szövetkezni kezdett az ABC (American Broadcasting Company) tévétársasággal, ami nem kis hatalmat és befolyást jelentett.

„Zukornak nagyon érdekes és izgalmas élete volt, s nagyon inspiratív személyisége. 103 évet élt, ami hihetetlen dolog.

Zukor 1976. június 10-én,  természetes halállal halt meg Los Angeles-i rezidenciáján. A New York-i Hastings-on-Hudsonban található Temple zsidó temetőben temették e

Zukor elsődleges célja az volt, hogy neves színpadi színészeket vigyen filmvászonra.