Joe Pasternak

A mai Romániához tartozó Szilágysomlyón látta meg a napvilágot 1901-ben. Az apja kántor volt, a kis Józsefnek pedig négy testvére lett. Már kiskorában imádta a némafilmeket, azt a kis pénzt, amit fűszeres inasként keresett, a helyi moziban költötte el. Aztán a tizenéves fiú egyszer oda állt az édesapja elé és közölte vele: Utazom. Hová? – kérdezte megrökönyödve az öreg kántor. – A nagyvilágba! – jött a válasz. Így is tett. Felült az első vonatra, amely Budapestre ment, ott kezdettben újságot árult rikkancsként, abból próbált megélni. Aztán mivel jól beszélt németül, Bécsben lett idegenvezető, onnan pedig Berlinbe vezetett az útja, ahol díszletmunkásként tartotta el magát.

A szíve mélyén Amerikába vágyott, ezért gondolt egy merészet és Berlinből egészen a hamburgi kikötőig gyalogolt. Több mint 250 kilométerről beszélünk… Az útszéli árkokban aludt, és már ott eltervezte, hogy Hamburgba érve felszökik egy Amerikába tartó óceánjáróra. Meg is tette, ám lefülelték és még meg is verték a matrózok. Innen, Hamburgból írt aztán levelet a család távoli rokonának, Paszternák Izsáknak, akiről annyit tudott, hogy Philadelphiában él. Megírta, hogy a tengerentúlra menne, de nincs egy fillére sem. Csodák csodája, három héttel később megérkezett a válasz, néhány dollár és egy hajójegy lapult a borítékban. 1925-öt írtuk.

Az akkor 24 esztendős Paszternák József immár legálisan felszállt egy hajóra, nem is sejve, hogy sokáig az új világban is küzdelmes évek várnak rá. Bőrövkészítő üzemben volt lyukasztó, aztán liftes fiú, majd gondolt egy merészet és Long Islandbe utazott. Tudta jól, ahhoz, hogy bekerülhessen a filmiparba, kapcsolatok kellenek, éppen ezért beállt dolgozni abba az étterembe ahol a nagy hírű stúdió, a Paramount vezetői ebédeltek. Mosogatóból aztán pincér lett, és minden követ megmozgatott, hogy kedvébe járjon a neves rendezőnek, Allan Dwan-nek, akit végül megkért, hogy vegye fel segédrendezőnek. Innentől pedig nem volt megállás. 

Pillanatok alatt rendezőasszisztens lett és hamar kiderült, hogy különleges érzéke van a filmezéshez. 1934-ben már az Universal filmgyár európai igazgatójaként látogatott vissza Budapestre. Gazdag emberként, ám mégis szerény maradt. Neki köszönhette például a tengerentúli karrierjét Gaál Franciska is, akivel Pesten írt alá szerződést. Joe Pasternak több mint száz hollywoodi filmnél volt rendező, producer, mindenes. Számtalan musicalt vitt filmre, az emberek pedig imádták a könnyed műfajt. Szilágysomlyóra is ellátogatott, ahol sztárként fogadták. Abba a kis moziba is elment, ahol kisgyerekként leste a filmeket. Az apjával ült az első sorban és az általa készített tengerentúli filmet nézték. Egy újságíró pedig feltette a kérdést, mi a titka? Csak dolgozni kell – jött a szerény válasz.